Houdini, a világ leghíresebb szabadulóművésze – Magyar gyökerekkel

A hungarianhub.com cikke.

Kevesen tudják, hogy a valaha élt legnagyobb szabadulóművész, Harry Houdini, akinek nevét ma is az egész világon ismerik, valójában magyar gyökerekkel rendelkezett. A budapesti VII. kerületben született Weisz Erik páratlan karriert futott be Amerikában, miközben különleges mutatványaival forradalmasította a bűvészet és illúzió világát. Cikkünkben bemutatjuk a legendás Houdini életútját és magyar származásának izgalmas történetét.

A budapesti zsidó kisfiúból világhírű bűvész lett

Harry Houdini, eredeti nevén Weisz Erik 1874. március 24-én született Budapesten, a VII. kerületben. A magyar zsidó család otthonában magyarul, jiddisül és németül is beszéltek. Édesapja, Samuel Mayer Weisz rabbiként és jogtanácsosként dolgozott a magyar fővárosban. A tehetséges Weisz Erik sorsa azonban hamar új irányt vett, amikor a család 1878-ban, a kisfiú mindössze négyéves korában kivándorolt az Egyesült Államokba.

A Wisconsin állambeli Appletonban letelepedő család életkörülményei nem voltak könnyűek. A fiatal Erik már nyolcéves korától újságokat árult és cipőket csiszolt, hogy segítsen eltartani a családot. Kilencévesen már színpadra is lépett, "Ehrich, a levegő hercege" néven. Az amerikai környezetben a fiú neve Ehrich Weiss formára változott, becenevén pedig "Ehrie" vagy "Harry"-ként szólították.

Érdekes módon későbbi karrierje során Houdini azt állította, hogy az Egyesült Államokban született, tagadva magyar származását. Ez valószínűleg a korabeli karrierépítési stratégia része volt, hiszen egy "igazi amerikainak" könnyebb lehetett az érvényesülés. Ennek ellenére a már sikeres és dúsgazdag Houdini édesanyjával később ellátogatott Budapestre, ami mutatja, hogy sosem szakadt el teljesen gyökereitől.

Hogyan született meg Harry Houdini, a szabadulóművész?

A fiatal Erik már gyermekkorában elkötelezte magát a bűvészet világa iránt, amikor testvérével látott egy szabadulóművész előadást. Nem hitte el a lezárt ládából való szabadulás valóságtartalmát, így elkezdett saját elméleteket kidolgozni. Tizenkét évesen egy váratlan lépésre szánta el magát: felpattant egy tehervagonra és elszökött otthonról. Egy évvel később visszatért New Yorkba, és folytatta a család támogatását különböző munkákkal.

A művésznév megszületése is figyelemre méltó történet. A 17 éves fiatalember rajongott a híres francia varázsló, Jean-Eugène Robert-Houdin munkásságáért. Amikor az 1890-es években saját bűvészkarrierjébe kezdett, tiszteletből egy "i" betűt adott a "Houdin" névhez, így született meg a "Harry Houdini" művésznév, amely aztán világszerte ismertté vált.

Kezdeti előadásaiban leginkább kártyatrükkökkel nyűgözte le a közönséget, amiért hamarosan a "Kártya királya" címet érdemelte ki. Nem sokkal később azonban rátalált igazi tehetségére, a szabadulóművészetre, amely meghozta számára a "Bilincsek királya" elnevezést és a világraszóló hírnevet.

Lélegzetelállító mutatványok és a hírnév útja

Houdini karrierjének egyik fordulópontja a "Metamorfózis" című száma volt, amellyel a chicagói Világkiállításon aratott elsöprő sikert. Ebben a produkcióban egy ládában helyet cserélt segédjével, Bess-szel egy pilllanat alatt, a függöny mögött. A szakmai siker mellett ez a szám a magánéletében is jelentős változást hozott, hiszen beleszeretett segédjébe, akit később feleségül vett. Így lett Bess Houdini a mágus állandó partnere nem csak az életben, hanem a színpadon is.

A szabadulóművész mutatványai egyre merészebbek és veszélyesebbek lettek az évek során. A legismertebb produkciói között szerepelt:

Elképesztő szabadulási mutatványok, amelyek híressé tették

A kényszerzubbonyból való kiszabadulás volt az egyik áttörést jelentő mutatványa. Ezt a trükköt bárhol, bármilyen körülmények között képes volt végrehajtani, ami különösen lenyűgözte a közönséget. Ezzel a számmal indult el európai turnéjára is, ahol azonnal óriási népszerűségre tett szert.

Hihetetlen mutatványa volt, amikor Oroszországban egy szibériai fogolyszállító vasúti vagonba zárták be megbilincselve, és a hatóságok legnagyobb megdöbbenésére mindössze 28 perc múlva kiszabadult. 1908-ban, a növekvő konkurencia miatt még nagyobb kihívásokra vállalkozott: vízzel teli tartályból szabadult ki bilincsekben, majd később fejjel lefelé lógatva, megbilincselve merült el egy vízzel teli tartályba, amit "kínai vízi kínzócellának" nevezett el.

Számos alkalommal láthatta a közönség, ahogy hidakról ugrik a vízbe megbilincselve és lábvasban, majd másodpercek alatt megszabadul a kötelékektől. Ezek a lélegzetelállító produkciók mind valódi veszélyt jelentettek számára – 1915-ben például kis híján megfulladt, amikor egy mutatvány során megbilincselve a föld alá temették.

Houdini öröksége és magyar kapcsolata

Harry Houdini nem csupán bűvészként alkotott maradandót. 1916 és 1923 között öt filmet is készített, kilenc alkalommal választották meg az Amerikai Bűvészek Társaságának elnökévé, és a londoni bűvészek klubjának is volt elnöke. Trükkjeit túlnyomórészt maga találta ki, és szigorúan őrizte titkait – csak négy segítőtársa ismerte a legnehezebb mutatványok megoldását, sőt, néhány számot még ők sem ismerhettek, csak a mester tudta a titkot.

A magyar származású művész jelentőségét jól mutatja George Bernard Shaw megállapítása, miszerint a legtöbbet emlegetett nevek a világon: Jézus, Sherlock Holmes és Houdini. Munkásságának elismeréseként csillagot kapott a Hollywoodi hírességek sétányán, ami különösen büszkeségre ad okot a magyaroknak, hiszen egyike azon honfitársainknak, akik ilyen elismerésben részesültek.

Bár Houdini egész életében amerikainak vallotta magát, a magyar gyökerek hatása tagadhatatlan az életművében. A kitartás, a leleményesség és a szabadságvágy mind olyan értékek, amelyek a magyar kultúrában is mélyen gyökereznek, és ezek az értékek Houdini minden mutatványában megnyilvánultak.

A rejtélyes halál, amely lezárta a legendás karriert

Houdini egész életében a veszéllyel játszott, karriert csinált abból, hogy túlélte a lehetetlent. Ironikus módon végül nem egyik veszélyes mutatványa, hanem egy váratlan baleset okozta halálát. 1926. október 31-én, Halloweenkor hunyt el Detroitban, mindössze 52 éves korában. A sors különös fintora, hogy aki egész életében incselkedett a halállal, végül egy előre nem látható körülmény miatt vesztette életét.

Houdini, a magyar származású világsztár inspirációja

Houdini története kiválóan példázza, hogy a magyar tehetség és kreativitás a világ bármely pontján képes kiemelkedő sikereket elérni. A budapesti zsidó kisfiúból lett világhírű mágus útja inspiráló minden magyar számára, aki nagy álmokat dédelget. Weisz Erik nem csupán híressé vált, hanem örökre megváltoztatta művészeti ágát és beírta nevét a szórakoztatóipar legnagyobbjai közé.

A magyar gyökerek fontosságát mutatja, hogy Houdini neve ma is szerepel a híres magyar származású művészek listáján olyan kiemelkedő személyiségek mellett, mint Pulitzer József, Vásárhelyi Győző (Victor Vasarely), vagy Robert Capa (Friedmann Endre). Ez is bizonyítja, hogy a magyar tehetség különleges és egyedi a világban, képes maradandót alkotni bármilyen területen